Egzotic World

A patakok élővilága

    Kirándulásaink során szerencsére, még elég gyakran találkozhatunk gazdag élővilágot rejtő patakokkal. A szemünk előtt hömpölygő víz bizony sok érdekességet rejt valamennyi korosztály számára. Jelen írásban a szakszerűbb vizsgálódáshoz adunk némi elméleti és gyakorlati segítséget.

    A patakok élővilágának vizsgálatához az alábbi egyszerű eszközökre lesz szükségünk: háló, kézi nagyító és valamilyen tároló edény (Petri-csésze, tejfölös pohár).
    A kiválasztott szakaszhoz érve hálónkat a folyás iránnyal szembe helyezzük úgy, hogy a felemelendő kő alól kisodródó állatkákat lehetőleg a háló megfogja. Mi mindennel találkozhatunk a kövek alatt?

Örvényférgek

   Az örvényférgek a laposférgek törzsének egyik osztálya. Jellegzetességük, hogy egyetlen testnyílásuk van, többnyire a hasoldal közepe táján. Bőrizomtömlőjük külső felszínén csillók vannak, keringési rendszerük nincs, a tápanyagok szállítását a sejtekhez a béledényrendszer biztosítja. Többségük hímnős, a fejen általában két fejletlen egyszerű szem található.

Megfigyelésük

Figyeljük meg a fejet az alábbi szempontok alapján!
Színe (fehér-nem fehér), van-e rajta tapogató (van-nincs), hány tapogatója van (egy pár-két pár), milyen a fej alakja (kerek, hegyes, lekerekített).

Képek: 1 pár tapogató, 2 pár tapogató, kerek fej, lekerekített fej, hegyes fej

Kézi nagyító segítségével figyeljük meg hány szeme van!
Kettő vagy sok.

Figyeljük meg a hasoldalon a száj- és az ivarnyílást!
Figyeljük meg a kiölthető garatot!

Figyeljük meg a hátára fordított állat visszafordulását!
Vízbe helyezve figyeljük meg mozgását!

Helyezzük Petri-csészébe, az edény egyik felét takarjuk le, a másikat lehetőség szerint világítsuk meg. Figyeljük meg, hogy az állat a megvilágítás felől távolodik! (Negatív fototaxis, távolodási reakció)

Kérdések, feladatok

Mit jelentenek a következő kifejezések bőrizomtömlő, béledényrendszer, hímnős, negatív fototaxis?
Ismételjük át az élővilág rendszerezési egységeit!
Beszéljük meg a laposférgek kültakaróját, táplálkozását, légzését, keringését, szaporodását, rendszerezését!
Rajzoljuk le az egyik állatot!
Mi az érdekessége az algatartó örvényféregnek?

Tantárgyi koncentráció

Rendszertan - az élővilág rendszerezése, a férgek rendszerezése.
Szervezettan, élettan - a férgek testfelépítése, ősszáj, életjelenségei.
Etológia - taxisok, negatív fototaxis.

    A szitakötők a rovarok osztályába tartoznak, hazánkban kb. 65 fajuk ismert, egyedfejlődésük átváltozással történik. A vízben fejlődő lárvák - az imágóhoz hasonlóan - ragadozók. Hazánkban évente többnyire egy, ritkábban két alkalommal raknak tojásokat (szikanyagban gazdag pete), melyből néhány nap vagy több hónap elteltével kel ki az előlárva, majd ebből igen gyorsan (néhány perc, óra) a lárva. A lárvastádium a néhány hónaptól a több évig terjedhet, közben 9-15 alkalommal vedlenek. Az utolsó vedlés a legbonyolultabb, ez 20-90 percig tart, eredményeként a lárvakori szervek eltűnnek, s kirepül az imágó. Hazánkban ez április és október között zajlik le. Az imágók a lárvához képest rövid életűek. A sajátos repülési manőversorozattal végzett násztáncot követően párzanak, majd tojásaikat holt növények száraiba, leveleibe rakják tojócsövük segítségével.

Megfigyelésük

Figyeljük meg a lárvákon is jól látható hármas testtagolódást (fej-tor-potroh)!

Kézi nagyító segítségével figyeljük meg a fejet az alábbi szempontok alapján!
Az imágóhoz képest hosszabb a csáp.
A szájszerv (rágó) ún. fogóálarccá alakult.
Szemük összetett.

Kézi nagyító segítségével figyeljük meg a tort az alábbi szempontok alapján!
A torszelvények a test hossztengelyére merőlegesek (az imágónál ferdék).
A toron lévő légzőnyílások a lárvánál zártak.
A szárnyaknak csak kezdeményeik vannak.
A lábak tipikus járóláb alkatúak.

Kézi nagyító segítségével figyeljük meg a potrohot az alábbi szempontok alapján!
Vannak-e rajta függelékek (tüskék, szőrök).
Rajzoljuk le a függelék alakját!

Tegyük Petri-csészébe a lárvát és figyeljük meg mozgását!

 Kérdések, feladatok

Milyen osztályai vannak az ízeltlábúak törzsének?
Soroljuk fel a rovarok osztályának fontosabb rendjeit!
Milyen egyedfejlődés-típusok figyelhetők meg a rovaroknál?
Mivel táplálkoznak a szitakötők?
Milyen biotópokban élnek szitakötők?

    A kérészek, álkérészek a rovarok osztályának a hétköznapi ember számára kevésbé ismert rendjei. A kifejlett állatok néhány mm, illetve néhány cm nagyságú, vizek közelében repülő életmódot folytató, többnyire nem táplálkozó élőlények, melyek lárvái vízben fejlődnek. A néhány hétig élő imágók petéiket oxigénben gazdag vizekbe rakják. A lárvák oxigénigényüket bőrlégzéssel és tracheakopoltyúval fedezik. Átváltozásuk 20-30 vedlés során zajlik, mely többnyire egy évig tart, s az utolsó vedlés a szárazföldön történik. A lárvák közt növény- és üledékevőket, valamint ragadozókat egyaránt találunk.

Fenti kép álkérészlárva, lenti kép kérészlárva

Megfigyelésük

Kézi nagyító segítségével figyeljük meg a fejet az alábbi szempontok alapján!
Szájszervük erős rágó.
Két összetett és három pontszemük van.
A kérészlárvák csápja rövidebb.

Figyeljük meg a potrohot az alábbi szempontok alapján!
A kérészek esetében többnyire három, az álkérészek esetében két végfonál figyelhető meg.
Vannak-e egyéb potroh függelékek (szőrök, tüskék)?

Kérdések, feladatok

Tekintsük át, hogy melyik rovarrendre, milyen szárnytípus jellemző?
Mit jelent a bioindikátor kifejezés? Tekinthetők-e bioindikátornak a kérészek és álkérészek?
Mit indikálnak?

    A molylepkéhez hasonló imágók petéiket vízbe rakják, ritkán nedves avarba. A lárvák a vízi életmódhoz tökéletesen alkalmazkodtak, ragadozók, s többnyire valamilyen idegen anyagból tokot készítenek.

Megfigyelésük

Figyeljük meg a tok anyagát (homok, kavics, növényi anyagok)!
Figyeljük meg a tok alakját (gyengén hajlott, hosszúkás, cső alakú, lapos, felcsavart stb.)!

Türelmesen várjuk meg míg kidugja fejét. Figyeljük meg a szájszervet!
Figyeljük meg a lábak alakját, funkcióját!

Kérdések, feladatok

Milyen vázanyagok figyelhetők meg az állatok különböző csoportjainál?

    A felemáslábú rákok a rákok törzsének egy kisebb csoportja. Testük oldalirányban lapított, a hazai fajok többsége patakok lakója.

Megfigyelésük

Figyeljük meg a hajlított testet!

Kézi nagyító segítségével figyeljük meg a csápot!
Keressük meg a szemet!
Próbáljuk megkeresni a testtájakat!
Számoljuk meg hány láb van a toron!
Számoljuk meg hány láb van a potrohon!

Figyeljük meg a lábak közötti különbséget!
Próbáljuk lerajzolni az állat lábtípusait!

Petri-csészébe helyezve figyeljük meg mozgásukat!

Kérdések, feladatok

Mit tanultunk a rákok osztályáról?
Kültakarójuk, táplálkozásuk, légzésük, keringésük, szaporodásuk, egyedfejlődésük, rendszerzésük.
Mivel táplálkoznak a rákok?
Milyen hazai rákfajokat ismertek?
Milyen gazdaságilag jelentős rákfajokat ismertek?

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bährmann Rudolf: Gerinctelen állatok határozója - Mezőgazda Kiadó Bp., 2000.
Papp László szerk.: Zootaxonómia - Állatorvostudományi Egyetem Bp., 1996.
Dr. Perendy Mária: Biológiai vizsgálatok - Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 1996.

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat