Egzotic World

A Kék-Nílus [szerkesztés]

Vízesés a Kék-Níluson Bahar Dar város közelében, Etiópiában

Bővebben: Kék-Nílus

A Kék-Nílus forrása a Tana-tó, mely 1830 m tengerszint feletti magasságban fekszik az Etióp-magasföldön. A folyó hossza 1350 km, jobb mellékfolyója a Dinder. Útja során Szudán és Etiópia területét érinti, főbb nagyvárosok a folyó mentén: Ad Damazin, al-Bahri, Sennar, Wad Madani, majd Kartúmnál a Fehér-Nílussal egyesülve ömlik a Nílusba.

A Kék-Nílus a Nílus teljes vízhozamának 56%-át adja, a szintén az Etióp-magasföldön eredő Atbara folyóval együtt pedig a vízhozam 90%-át, a hordalékok 96%-át biztosítja. E két folyó okozta a Nílus áradásait, mely az ókori egyiptomi civilizáció kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele volt. Jellemző, hogy a Kék-Nílus igen nagy mennyiségű hordalékot szállít, mivel az etióp esős évszakban a sok csapadék hatására az erózió megnövekedik és nagy mennyiségű iszap kerül a folyóba, nevét is a sötét színű hordalékról kapta. A nedves északban (augusztus végén) a Kék-Nílus vízhozama elérheti a 5663 m³/s-ot, a száraz évszakban ez az érték csak 113 m³/s.

A Nílus deltatorkolata 24.000 km² területű, legnagyobb városa Kairó. Hosszan elterülő alluviális síkja igen termékeny terület, kiválóan alkalmas mezőgazdasági művelésre, ebből következik hogy igen sűrűn lakott. Az Asszuáni-gát megépítése ^[1], valamit a túlzott öntözés hatására a folyó kevesebb vizet és hordalékot szállít, így a delta napjainkban már nem épül tovább. Becslések szerint a gát megépítése előtt a delta területe évente átlagosan 4 km²-t nőtt.

Élővilág [szerkesztés]

A Nílusban több, mint 120 halfaj él, ezeknek negyede számít endemikus fajnak, őshonos fajt nem találhatunk. Főbb halfajai közé tartozik a nílusi sügér (Lates niloticus), a harcsa és a ponty. A folyóról sok állatfaj kapta már nevét, többet között a nílusi lúd, a nílusi repülőkutya és a nílusi víziló.^[2]

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat