Egzotic World
Itt megértheted,hogy miért fontos megőrzni természeti kincseinket
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
- Amerika, a Föld egy korábban egységes kontinensnek tekintett része, amely két különálló kontinenst foglal magába: Észak-Amerikát (ezen belül Közép-Amerikát és a Karibi-szigeteket) és Dél-Amerikát.
- Amerika, az Amerikai Egyesült Államok kollokviális elnevezése.
Észak-Amerika
| Észak-Amerika | |
 |
|
| Terület | 24 709 000 km² |
| Népesség | 528 720 588[1] fő |
| Népsűrűség | 22,9 fő/km² |
| Országok | 23 |
| Függő területek | 22 |
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik. A kéreglemez kis része Kamcsatka és Csukcsföld révén az eurázsiai kontinens része. Ugyanakkor Észak-Amerikához tartozik Kaliforniának a Szent András-törésvonal és a Csendes-óceán közötti része, amely geológiilga a csendes-óceáni kéreglemez része.
Társadalmi–politikai–kulturális értelemben Amerika kontinens északi részét alkotja.
Északon a Jeges-tenger határolja, keleten az Atlanti-óceán és a Karib-tenger, nyugaton a Csendes-óceán. Területe nagyjából 24 500 000 km², ezzel elfoglalja bolygónk 4,8%-át. Lakossága körülbelül 514 600 000 fő (2002. július), ezzel a negyedik legnépesebb földrész. (Ázsia, Afrika és Európa után
Földrajz
Geopolitikai szempontból az észak-amerikai kontinens három fő részre osztható: ezek az észak-amerikai régió (a szűkebb értelemben vett Észak-Amerika), a közép-amerikai régió, azaz a tágabb, geopolitikai értelemben vett Közép-Amerika és a Karib-térség. (Angolul az észak-amerikai kontinenst és az észak-amerikai régiót a North America és Northern America kifejezésekkel különböztetik meg egymástól.)
Az észak-amerikai régió és a közép-amerikai régió közötti természetföldrajzi határ a Tehuantepec-földnyelv. Közép-Amerikát természetföldrajzi szempontból akár önálló kontinensnek is lehetne tekinteni. Azért sorolják mégis az észak-amerikai kontinenshez, mert túl kicsi ahhoz, hogy külön földrésznek tekintsék. Az észak-amerikai kontinens egyetlen kapcsolata Dél-Amerikával a vékony Panama-földnyelv. Geopolitikai szempontból a földnyelv és a Panama-csatorna is Észak-Amerikához tartozik.
Északkeleten Grönland szintén az észak-amerikai kontinenshez tartozik, mivel azonos tektonikus lemzeken találhatóak
Dél-Amerika
| Dél-Amerika | |
 |
|
| Terület | 17 840 000 km² |
| Népesség | 385 742 554[1] fő |
| Népsűrűség | 21,4 fő/km² |
| Országok | 12 |
| Függő területek | 1 |
Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között. Túlnyomó többsége a dél-amerikai kéreglemezen fekszik, míg Venezuela és Kolumbia északi parti sávja a karibi kéreglemezen. f [2] Legnagyobb része a déli félgömbön található. Társadalmi-politikai-kulturális értelemben Amerika kontinens része Észak- és Közép-Amerikával együtt.
Dél-Amerikához 12 független ország tartozik + 1 külbirtok. Ezen kívül egy terület európai ország területének része. Dél-Amerika területe 17 840 000 km² a Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2005-ös adat szerint népessége több mint 371 000 000. Területe alapján a negyedik legnagyobb kontinens (Ázsia, Afrika és Észak-Amerika után), népessége alapján az ötödik (Ázsia, Afrika, Európa és Észak-Amerika után).
Földrajz
Földrajzi értelemben Dél-Amerika az amerikai földrész déli része, délre és keletre a Panama-csatornától, ami kettévágja a Panamai-szorost. Dél- és Észak-Amerikát gyakran egy kontinensként vagy szuperkontinensként tartják számon, egyes régióit pedig szubkontinensként. Geopolitikai értelemben egész Panama – közte a csatornától keletre eső rész is – gyakran Észak-Amerika részének számít.
Dél-Amerika földtörténeti szempontból csak nemrég kapcsolódott Észak-Amerikához, 3 millió éve; ekkor alakult ki a Panamai-földszoros. A viszonylag fiatal, szeizmikus szempontból még igen aktív Andok hegység foglalja el a kontinens nyugati részét. Az Andoktól keletre nagyrészt trópusi esőerdők terülnek el, az Amazonas folyó medencéjében. A szárazabb területek közé tartozik Patagónia és a rendkívül száraz Atacama-sivatag.
Dél-Amerikához tartoznak még továbbá különböző szigetek, melyek közigazgatásilag a dél-amerikai parti országok részei. A karibi szigetvilág még Észak-Amerikához tartozik. A következő dél-amerikai országok határosak a Karib-tengerrel: Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana. Ezeket az országokat összefoglaló néven Karibi-Dél-Amerikának is nevezik.
Dél-Amerika főbb ásványkincsei közé tartoznak a réz, vasérc, ólom és kőolaj. Ezek az ásványkincsek azonban hátráltatták a sokszínű gazdaság kialakulását. A hullámvölgyek, melyeket az államok gazdaságában okoztak, gyakran politikai instabilitást is eredményeztek.
Dél-Amerika legnagyobb országa terület és népesség alapján is Brazília, utána Argentína. Dél-Amerika régiói: Andok-beli államok, a Guyanák, a Déli kúp és Kelet-Dél-Amerika.
Élővilág
Ott van a legfajgazdagabb élőhely a Földön (Amazónia). További jellegzetes élőhelyei: a pampák, Patagónia, Andok. Dél-Amerika rendkívül sokszínű állatvilág hazája, többek között sok papagájfaj, tarantella, kígyó és emlős őshonos itt. A földrész eredeti emlőscsoportjai éppolyan endemikus faunát alkottak, mint a mai Ausztrália, mmivel Dél-Amerika is szigetkontinens volt. Ezek vendégízületesek (Xenarthra) és az oposszumformák (Didelphinae). 3 millió évvel ezelőtt kapcsolódott össze Észak- és Dél-Amerika, ami jelentős hatással volt a faunára. Észak-Amerikából dél felé vándoroltak a macskafélék, kutyafélék, rágcsálók, patások, főemlősök. Akadnak ott is betelepített fajok - jávai mongúz, vaddisznó stb.
Történelem
Dél-Amerika első lakói a Bering-földnyelven (ma: Bering-szoros) átvándorló népek lehettek, bár az is lehetséges, hogy a déli Csendes-óceánról is vándoroltak be.
Indián civilizációk
Régészeti leletek alapján a Chavín-kultúrában jelent meg először a mezőgazdaság és kereskedelem, i. e. 900 körül. A kultúra a ma Peru területén található Chavín de Huantarról kapta a nevét, ami 3177 méter magasan található. A chavíni civilizáció i. e. 900 és i. e. 300 közt virágzott.
Az Inka Birodalom (fővárosa: Cuzco) 1438 és 1533 közt uralta az Andok vidékét. A kecsua nyelven Tahuantinsuyu, „a négy régió országa” néven ismert inka civilizáció különleges és fejlett volt. Városaik mértani pontossággal épített kőépületekből álltak a hegyes területeken. Ismerték a teraszos földművelést. Bizonyíték van rá, hogy remekül munkálták meg a fémeket.
Az európai hódítás
1494-ben Portugália és Spanyolország, a kor két tengeri nagyhatalma, arra számítva, hogy nyugat felé újabb földeket fognak felfedezni, aláírta a tordesillasi szerződést, melyben megegyeztek, hogy minden Európán kívüli területet egyenlő arányban osztanak fel egymás között. A szerződés képzeletbeli vonalat húzott észak-déli irányban kb. 2060 km-re a Zöld-foki szigetektől nyugatra (46° 37' W körül). A szerződés értelmében a vonaltól nyugatra minden föld Spanyolországé (ez Dél-Amerika nagy részét is jelenti), keletre pedig Portugáliáé. Mivel a földrajzi hosszúság mérése akkoriban még nem állt magas szinten, a vonalhoz nem igazodtak pontosan, így sikerült Portugáliának megszereznie Brazíliát is, ami a meridiántól nyugatra volt.
Az 1530-as évektől Dél-Amerika népét és természeti kincseit egyre inkább kihasználták az idegen konkvisztádorok, először a spanyolok, aztán a portugálok. Az egymással versengő gyarmatosítók gyarmatokra osztották a területet.
Az európai betegségek (himlő, influenza, kanyaró és tífusz), amelyre a helyi népesség immunrendszere nem volt felkészülve, valamint a kegyetlen kényszermunka az haciendákon és a bányákban alaposan megtizedelte az őslakosságot. Helyükre afrikai rabszolgákat hoztak.
A spanyolok igyekeztek az őslakosságot áttéríteni a kereszténységre, és siettek véget vetni minden hagyománynak és kulturális gyakorlatnak, ami hátráltatta őket ebben. Mindez azonban csak részben járt sikerrel, mert az őslakosok keverték a katolikus vallást hagyományos hitükkel. A nyelvüket a spanyolok nem igyekeztek olyan mértékben rákényszeríteni a népességre, mint a vallásukat, és a katolikus egyház kecsua, nahuatl és guaraní nyelvű evangelizációja segítette az amerikai nyelvek terjedését azzal, hogy írással látta el őket.
Az őslakosok végül keveredtek a spanyolokkal, megalkotva a mesztic népességet. A meszticeknek és az őslakosoknak hatalmas adókat kellett fizetniük a spanyol kormányzat számára, és a törvények megszegéséért keményen megbüntették őket. A spanyolok az őslakosok rengeteg művészi alkotását pogány bálványnak tekintették, és elpusztították; számos arany- és ezüstszobrot beolvasztottak, mielőtt Európába szállították.
Függetlenség
A spanyol gyarmatok a 19. század első felében, a dél-amerikai függetlenségi háborúk során nyerték el függetlenségüket. A harcokat Simón Bolívar és José de San Martín vezették. Brazíliában (ami portugál gyarmat volt) I. Dom Pedro (IV. Péter), a portugál VI. Dom João király fia kiáltotta ki az ország függetlenségét 1822-ben. Ő lett Brazília első császára. A portugál király ezt elfogadta. Bár Bolívar megpróbálta egységben tartani a kontinens spanyol nyelvű országait, azok gyorsan függetlenné váltak egymástól is, és több további harcot is vívtak, például a hármas szövetség háborúját és a csendes-óceáni háborút.
Néhány ország csak a 20. században lett független:
- Trinidad és Tobago az Egyesült Királyságtól 1962-ben;
- Guyana az Egyesült Királyságtól, 1966-ban;
- Suriname Hollandiától 1975 nov. 25-én.
Francia Guyana a mai napig Franciaországhoz tartozik, itt található az Európai Űrügynökség fő űrrepülőtere, a Guyana Űrközpont.
A közelmúlt történelme
A 20. század második felében, a hidegháborúban Dél-Amerika is csatamezővé vált. Chile kormányát az 1970-es évek elején megdöntötték, az Egyesült Államok Monroe-elvének következményeként. Peru az 1980-as és 1990-es évek alatt belső zavargásoktól szenvedett (Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom és a Fényes Ösvény). Gyakoriak voltak a forradalmak és a katonai diktatúrák, az 1980-as évektől azonban a kontinens egyre inkább demokratizálódott. A korrupció vádja időnként felmerül, és több ország elnöke is lemondásra kényszerült, de az utódlás rendben ment. Komoly gondot jelent az államadósság.
Gazdaság
2002-es adat szerint Dél-Amerika munkanélküliségi mutatója 10.8%.
Mivel szinte az összes dél-amerikai országban gyakran előfordult a nagymértékű infláció, a kamatok magasak, a befektetések aránya alacsony. A kamatok rendszerint duplái az Egyesült Államokban tapasztalhatónak; Venezuelában 22%, Suriname-ban 23% körül. Ezalól a kivétel Chile.
A Dél-amerikai Nemzetek Közössége egy, a tervek szerint majd az egész kontinensre kiterjedő szabad kereskedelmi zóna, ami két korábban létező szabad kereskedelmi szervezet, a Mercosur és az Andok Közösség egyesítésével jött létre.
Dél-Amerikában hatalmas szakadék tátong a gazdagok meg a szegények közt. Venezuelában, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és több más országban a leggazdagabb 20% birtokolja az ország vagyonának 60%-át, a legszegényebb 20% pedig mindössze az 5%-át. Ez a hatalmas szakadék szemmel látható több dél-amerikai nagyvárosban, ahol a nyomornegyedek a felhőkarcolók és luxusvillák mellett terülnek el. Az utóbbi időben a legtöbb dél-amerikai ország a végsőkig eladósodott.
Bányászat
Dél-Amerika ásványkincsekben igen gazdag földrész'. A kitermelés azonban nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok monopóliumainak kezében van. A külföldi bányatársaságok működését több országban állami ellenőrzés alá próbálják vonni.
Fő ásványkincsek földrajzi régiók szerint:
- Kordillerák (Kolumbia, Ecuador): színesércek, nemesfémek
- Andok (Peru, Chile): rézérc
- Bolívia: ón
- Brazil ősmasszívum (Brazília, Venezuela): vasérc
- Brazília és Suriname: a világ legnagyobb bauxittermelői
- Venezuela: kőolajtelepek
Ipar
A feldolgozóipar a II. világháború óta gyors fejlődésnek indult. A nehézipar egyharmada két nagyvárosi gócban összpontosul: Sao Paulo (elektrotechnikai ipar és gépjárműgyártás) és Buenos Aires (Volkswagen do Brasil, General Motors, Ford autógyárak stb.)
- Brazília: A földrész ipari termelésének közel a fele Brazíliából, főként Rio de Janeiro, Belo Horizonte és Sao Paulo városokból származik. A Volta Redonda a kontinens legnagyobb vaskombinátja, az Itaipu pedig, amely a Parana folyón a 80-as években, a dél-amerikai kontinens legnagyobb vízierőműve (12600 MW).
- Argentína: vaskohászat, fémfeldolgozás, vegyipar
- Uruguay: húsipar, bőripar
Kereskedelem
Dél-Amerika az ásványi nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek exportjával jelentősen részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban.
Kultúra
A legelterjedtebb vallás a római katolikus. Francia Guyanában ezenkívül számos protestáns él. A többségében keresztény kontinensen Guyana és Suriname a kivételek, itt három vallás él egymás mellett: a kereszténység, a hinduizmus és az iszlám.
A kontinens két legnagyobb számban beszélt nyelve a portugál és a spanyol. A portugál anyanyelvűek többségben vannak (51%), de a spanyol több országban hivatalos nyelv (a portugál anyanyelvűek jelentős része brazil). Jelentősebb nyelvek még ezeken kívül:
- Ajmara: Bolíviában, Peruban.
- Kecsua: Bolíviában, Ecuadorban és Peruban.
- Guaraní: Paraguayban.
- Angol: Guyanában.
- Hindi: Guyanában és Suriname-ban.
- Holland és indonéz: Suriname-ban.
- Olasz kisebb csoportokban Argentínában, Chilében, Brazíliában és Uruguayban, német kisebb csoportokban Brazíliában, Chilében és Paraguayban.
Dél-Amerika zenei kultúrája igen gazdag. A legelterjedtebb műfajok a szamba (Brazíliából), a tangó Argentínából és Uruguayból, és a cumbia Kolumbiából.
Mivel Dél-Amerika etnikai szempontból igen kevert, a konyhaművészetben afrikai, indián és európai hatások keverednek. A brazil Bahia jól ismert nyugat-afrikai jellegű konyhájáról.
Népek
Dél-Amerika népcsoportjai:
Egzotic World - © 2008 - 2025 - egzoticanimals.hupont.hu