Egzotic World

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki.

Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld közel egytizenötödét teszi ki.

Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666 és fél millió főre becsülték, ami a Föld népességének egyhetede.

Az európai civilizáció a gyarmatosítás és az európai népek kivándorlása révén más kontinensekre is kiterjedt, így az európai kultúrkör fogalma Európán kívül az észak-amerikai geopolitikai régió, valamint Ausztrália és Új-Zéland kultúráját is magában foglalja.A név eredete [szerkesztés]

Homérosz szerint az Európa név (görögül: Ευρώπη, ejtsd: európé) eredetileg Közép-Görögország neve volt. Később egész Görögországot így nevezték, végül i. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is. Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti. A görög mitológia elbeszélése szerint Európé föníciai királylány volt, akit Zeusz bika alakjában rabolt el.
Földrajz
Fekvése
Európa föld- és vízrajza

Európa a Föld északi és keleti félgömbjén elterülő kontinens. Kis része átnyúlik a nyugati félgömbre is. Rajta halad át a kezdő hosszúsági kör. Keleten szorosan összefügg Ázsiával. Közös nevük Eurázsia. A kontinens Észak-, Dél-, Nyugat-, Kelet- és Közép-Európára osztják. Európa partvonala a legtagoltabb a kontinensek közül. Nagy félszigetei: Skandináv-, a Pireneusi-, az Appennini- és a Balkán-félsziget. Szárazföldre benyúló legnagyobb tengerei: a Balti-, az Adriai- és az Égei-tenger. Szigetei közül az Atlanti-óceánban a távolabb fekvő Izland és a Brit-sziget a legjelentősebbek. A Földközi-tenger szigetei közül a legnagyobbak: Korzika, Szardínia és Szicília. A Balti-tenger legnagyobb tengeröble a Botteni-öböl. Európa partjait a Skandináv-félszigeten és Brit-szigetek ÉNy-i vonalán hosszú, keskeny, mély, meredek falú, elágazó tengeröblök: a fjordok csipkézik. Völgyeiket eredetileg a folyók rajzolták ki. A jégkorszaki jégtakaró tengerbe nyúló gleccserei tovább mélyítették a völgyeket, és ezek a jég elolvadása után öblökké váltak. Kijáratuknál számtalan sziklasziget található. Egészen más a Balti-tenger partvidéke, ahol a tenger építő munkát végez. A lapos parton a hullámok kifutnak a szárazföldre. A partok előtt lerakott hordalékokból homokgátak -turzások - keletkeznek. A turzások néhol tengeröblökké zárnak el: ezek a lagúnák. A partra sodort homokot a szél munkálja tovább. Dűnékbe halmozza, és – növényzet híján – tovább is vándoroltatja. Ismét más képet mutatnak a partok az Atlanti partvidéken. Itt a magaspartokat a tengerjárás és a hullámverés állandóan pusztítja.
Keletkezése
Az Alpok vonulatai a harmadidőszakban gyűrődtek fel

Európa legrégebbi területe a Balti-ősföld. A földtörténet folyamán merev kéregdarabként állt ellen a szerkezeti mozgásoknak, de erősen lepusztult. Így ásványkincsei a felszín közelébe kerültek, ezért könnyen bányászhatók. Ilyenek a vasérc, nikkelérc, rézérc. Az ősföld kőzetanyaga a Finn-tóvidék területén bukkan a felszínre. Az óidőben óceánok semmisültek meg, és hatalmas hegységrendszerek emelkedtek a Föld felszínén. Legnagyobb ívük a Kaledóniai- és a Variszkuszi-hegységrendszer volt, amely ma a legtöbb európai röghegység alapja. Peremük övezetében gazdag kőszéntelepek képződtek. A kontinens óidőben keletkezett, ma már rögökre töredezett, lepusztult hegységei: a Skandináv-hegység, a Brit szigetek hegységei, a Francia-, a Lengyel-, a Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei, a kontinensválasztó Urál és hazánkban a Velencei-hegység. A középidő ismétlődő tengeri elöntései során Európa területén vastag üledékrétegek rakódtak le. Befedték az ősföld egyes részeit, belegyűrődtek a felboltozódó hegyláncokba, kitöltötték a medencéket. Belőlük később lépcsős felszínek is kialakultak. Az időközben visszahúzódó tengerek öblei a folyók alföldekké töltögették fel. A középidő üledékes kőzetei: a homokkő, a mészkő és a dolomit. Ekkor keletkezett a kősó, a kőolaj, a földgáz és a szárazföldeken a bauxit is. Az újidő harmadidőszakának legnagyobb eseménye az eurázsiai-hegységrendszer felgyűrődése volt. Hegységei Európában: a Pireneusok, az Alpok, az Appenninek a Kárpátok, a Dinári-hegység, s Balkán-hegység és a Kaukázus. A harmadidőszakból származnak a kontinens legnagyobb barnakőszéntelepei, de ekkor képződött a kőolaj és a földgáz túlnyomó része is. Az újidő negyedidőszakában a felszínt a kontinens északi részén többször is előrenyomuló jégtakaró formálta. Vastagsága néhol a 2000 m-t is meghaladja. Legnagyobb kiterjedése idején lenyúlt az é.sz. 50°-áig. Lassú mozgásával lecsiszolta a felszínt, és tómedencék ezreit mélyítette ki. Így alakultak ki a Skandináv-hegység jég gyalulta fennsíkjai, a Kelet-európai-síkság hátságokkal tarkított tökéletlen síksága és a Finn-tóvidék. Délen a jégtakaró visszamaradt törmelékei halmozódtak fel a morénavidékeken. Ilyen területek a találhatók a Kelet-európai-síkság északi részén, a Germán-alföldön és a Lengyel-alföldön. A hidegre forduló éghajlat alatt a jégtakaró környéki magashegységek a hóhatár alacsonyabra kerülése miatt szintén eljegesedtek. A területekről lecsúszó gleccserek és a jég csiszoló munkáját csipkézett hegygerinceik, merész csúcsaik máig is őrzik. Az erős, száraz szelek a jégtakarótól délre fekvő síkságokon hatalmas porfelhőket kavartak. A leülepedő porból később lösztakarók képződtek. Ilyen van pl.: a Kelet-európai-síkság déli részén. A szél a folyók hordalékkúpjából kifújt homokot is elszállította, szétterítette vagy futóhomokként vándoroltatta. Az utolsó jégkorszak után a jég súlyától megszabadult kontinens emelkedni kezdett. Ez módosította a partvonal lefutását. Fokozatosan kialakultak a mai alföldek és a vízhálózat is.
Izland
Gejzír Izlandon

Izland szigetét a lemezhatárok nyugtalan földjeként is szokták nevezni. Izland Európa második legnagyobb szigete. A tűz és jég országaként is szokták emlegetni. Területe az Észak-atlanti-hátság tengerszint fölé emelkedő nyúlványán született: az Eurázsiai- és az Észak-Amerikai-tábla távolodó lemezeivel. A lemezmozgások miatt nyugtalan föld 140 tűzhányóból kb. 30 ma is működik. Legnagyobb vulkánja a Heklának és társainak a kitörései nemcsak a belső lakatlan területekre, hanem a part menti vidékekre is lávát és hamuesőt zúdítanak. A sok apró gejzír és egyéb meleg forrás is a vulkanizmus következménye a szigeten. A kőzetek közötti repedésekbe beszivárgó víz ugyanis - a felszín közeli forró vulkáni anyagok hatására - gyorsan felmelegszik, és a mélybe jutva nagy nyomás alá kerül. Időszakonként aztán forró szökőkútként, gejzírként tör a magasba. (Meleg vizükkel melegházakat, szabadtéri fürdőket fűtenek és energiát termelnek.) A sziget a jég országa is (Izland= jeges föld). Területének több mint tizedét hatalmas gleccserek borítják. A rájuk hulló lávától megolvadva gyakran hatalmas árvízeket okoznak.
Vízrajza
A Földközi-tenger Görögországnál

Európa folyóinak többsége az Atlanti-óceánba és a Földközi-tengerbe, illetve melléktengereikbe viszi vizét. A nyílt óceánba ömlő folyók általában tölcsértorkolatúak, míg a Földközi-tengerbe igyekvők deltát építenek. Európa legnagyobb folyója a Kaszpi-tengert deltatorkolattal elérő Volga. Vízgyűjtője, a Kelet-európai-síkság keleti része lefolyástalan terület. A síkság másik két folyója, a Dnyeper és a Don a Fekete-tengerbe ömlik. Közép-Európa fő folyója a Duna. Közel 3000 km-t fut be, míg deltája eléri a Fekete-tengert. Nyugat-Európa két leghosszabb folyója a Rajna és az Elba. Az előbbit csatorna köti össze a Dunával. Az Atlanti-óceánt közvetlenül éri el a Loire és a Tajo. Dél-Európa Földközi-tengerbe ömlő folyói általában kisebbek. Közöttük legjelentősebb a Rhône, a Pó és az Ebro. Európa területén sok a tó. Északon a jégvájta mélyedéseket töltik ki. A kelet-európai síkság legnagyobb tava, a Ladoga-tó is így keletkezett. A magashegységekben található apró, kristálytiszta vizű tavak, a ,,tengerszemek,, medencéit is jég vájta ki. A jégárak morénasáncai gátolták el az Alpok peremén Európa legszebb tavainak füzérét. (Tagjai pl.: a Garda-tó, a Largo Maggiore, a Comói-tó.) Süllyedékben keletkezett Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton.
Éghajlat és élővilág
Egy barna medve halászat közben Norvégiában

Európa mérsékelt övezetében a nyugati szelek hatása a szárazföld belseje felé egyre csökken. Emiatt módosul a természetföldrajzi tényezők változásának általában É-D-i iránya. Az óceáni éghajlatú tájakon, az Atlanti-óceán partvidéke a természetes növénytakaró a lombhullató erdő tölgyesekkel, bükkösökkel. Helyükön ma már többnyire rétek, legelők szántókat találunk. Az erdők alatt barna erdőtalajok képződtek. Az állatvilág a szárazföldi éghajlatú tájakkal jórészt azonos. A folyók bővizűek és egyenletes vízjárásúak. Az óceántól távolodva, kelet felé az éghajlat nedves kontinentális. Az óceáni éghajlatnál melegebb nyarak, hidegebb telek jellemzik. A csapadék kevesebb, és a legtöbb nyár elején hullik. (Hazánk éghajlata is ilyen.) A természetes növénytakaró a lombhullató erdő, mely a szárazföld belseje felé ligetes mezőségekké ritkul. Állatvilágát sünök, vakondok, pockok, mókusok, egerek, nyulak, őzek, vadmacskák adják. Jellemző talaja: a barna erdőtalaj. A belső területeken a száraz kontinentális éghajlat alakult ki. Itt már nagyobb az évi közepes hőingás, a csapadék pedig egyre kevesebb. A természetes növénytakaró az erdős és füves puszta. Alattuk mezőségi talajok (feketeföld) képződtek. A kontinentális területek természetes növénytakarójának helyét ma már többnyire szántóföldek foglalják el. A folyók vízjárása az egyenlőtlen csapadékleoszlás miatt, ingadozó. A meleg mérsékelt övben Európában mediterrán éghajlat van. A nyár forró és száraz. Ősszel és télen az óceán felől fújó nyugati szél csapadékot hoz. A folyók a száraz időszakban szinte kiszáradnak, télen áradnak. A természetes növénytakaró, a keménylombú erdőket sok helyen kiirtották. Helyüket szúrós, örökzöld cserjék foglalják el. A erdők alatt fahéjszínű talaj és terra rossa (vörösföld) képződött. Az állatvilág átmeneti jellegű, fajai a szomszéd területekkel azonos. Európa hideg mérsékelt övének tajga éghajlata a sarkkörtől délre húzódik. Ez a Föld legnagyobb összefüggő területű fenyőerdeje. A 30–40 m magas, oszlopszerű vörös- és cirbolyafenyők között különféle prémes állatok (coboly, hermelin, ...), ragadozók rejtőzködnek. A kontinens viszonylag kis területén, a sarkkör tájékán megtalálható a hideg övezet és természetes növényzete, a tundra is. A magashegységekben hegyvidéki az éghajlat.

Sok európai állatfaj nálunk őshonos, de nem mindegyik európai állat (földközi-tengeri vakond, pávaszemes gyík, mór teknős, barlangi vakgőte, szirtifogoly, pireneusi pézsmacickány stb.). Hazánkban a legtöbb madárfaj védett, viszont minden hüllő- és kétéltűfaj védett.
Történelem [szerkesztés]

Szócikk: Európa történelme

Európa kulturális és gazdasági fejlődése egészen a bronzkorig nyúlik vissza. A nyugati kultúrák forrásának általában az ókori görögöket tekintik. A Római Birodalom évszázadokon keresztül birtokolta a kontinens mintegy felét. Bukása után a fejlődés hosszú időre szinte teljesen megállt, abban a korban, amit a felvilágosodás gondolkodói a sötét kornak, a mai történészek pedig egyszerűen középkornak neveznek. Ebben az időszakban kis közösségek, például kolostorok őrizték féltve a nehezen megszerzett tudást. Ez a korszak a reneszánsszal ért véget, amikor a felfedezések és a tudomány fejlődésének korszaka következett. A 15. századtól az európai nemzetek – különösen Spanyolország, Portugália, Franciaország és Anglia – hatalmas birodalmakat építettek, afrikai, amerikai és ázsiai gyarmatokkal. Az ipari forradalom Európában a 18. században kezdődött, és általános gazdagodáshoz, valamint a népesség növekedéséhez vezetett. A második világháború után, egészen a hidegháború végéig, Európa két nagy politikai és gazdasági tömbre osztódott: kommunista országokra Közép- és Kelet-Európában, és kapitalista országokra Nyugat-Európában. 1990 körül a kommunista blokk felbomlott.
Népesség
Európa népességének alakulása, a sötét kékkel jelölt országok lakossága nő, a halvány kékkel jelölt országok lakossága csökken

Európa területét a délről és keletről érkező bevándorlók kezdték benépesíteni. Afrikából mintegy 200 000 éve érte el a kontinens a mai ember (Homo sapiens) első nagyobb terjeszkedési hulláma. Az Ázsiából ideáramló embercsoportok 60-80 ezer éve telepedtek de a földrész területére. A kontinens népessége az újkor elején csak lassan növekedett. A háborúk, a járványok ugyanis folyamatosan tizedelték a lakosságot. A 18. század ugrásszerű ipari fejlődés az életkörülmények jelentős javulást eredményezte. Csökkent a halálozási arány, a népességszám pedig gyors növekedésnek indult. A legerősebb népességgyarapodás idején, az 1900-as években már Európában tömörült a világ népességének 1/4-e. Azóta azonban ez az arány fokozatosan csökken. Sok európai országban - köztük hazánkban is - már fogy a lakosság, és korösszetétele inkább az idősebb korosztály fele tolódik el. A kontinens népsűrűsége sokáig a legmagasabb volt a Földön, de Ázsia már lehagyta. A lakosság egyenlőtlenül oszlik el. Nyugat-Európa sűrűbben lakott. A városok, városkörnyékek összeolvadásával itt is létrejöttek várostömörülések (agglomerációk). Ilyen pl.: a németországi Ruhr-vidék. Alacsony viszont a népsűrűsége Észak- és Kelet-Európában. A történelmi fejlődés Európa lakosságát is igen kevertté tette. A népesség 90%-ának a nyelve mégis közös eredetre vezethető vissza: az indoeurópai nyelvre. Az indoeurópai nyelveket (szláv, germán, újlatin, albán, görög, kelta, balti) beszélők mellett más nyelvcsaládoknak (urálaltáji, finnugor) csak kisebb szigetei vannak. Az Európában élő embertípusok külső megjelenése változatos. Az északon élők magasabbak, bőrük, hajuk, szemük színe világosabb. A déli területek lakói alacsonyabbak, hajuk, bőr- és szemszínük sötétebb. A vallások közül legelterjedtebb a kereszténység. A mohamedánok a Balkán-félszigeten, a zsidók pedig egész Európában szétszórtan élnek.
Gazdaság

Európa olyan gazdasági nagyhatalmaknak ad otthont, mint az Németország,Egyesült Királyság, Franciaország,Olaszország, Hollandia, Belgium, Svédország és Norvégia; de itt a legtöbb ország mind a fejlődő országok közé sorolható. A leggyorsabban fejlődő országok, Lengyelország, Csehország, a Balti államok, Szlovákia, Ukrajna és Románia, de Magyarország is ezek közé tartozik.
Észak-Európa országainak gazdasága

Nyolc ország egy és negyed millió km², 27-28 millió ember; röviden ez Észak-Európa. Területét zömében rokon népek, az egymás nyelvét értő - germánok lakják. Csupán a lakosság 20%-át kitevő finnek és lappok tartoznak finnugor nyelvcsaládhoz. Az észak-európai országok Dánia kivételével ritkán lakottak. A népesség területi feloszlása az éghajlathoz és a megművelhető földterületekhez igazodott. Életszínvonaluk magas, amit termelésük technikai színvonalának, szakmunkás gárdájuknak, minőségi termékeiknek köszönhetnek. Ehhez számos nyersanyagot és energiahordozót külföldről vásárolnak.
Észak-Európa országai (sötétlilával)
Ország     Területe     Népessége     Népsűrűsége     Fővárosa     GDP
Norvégia     324 220 km²     4,936,200 millió fő     14,1 fő/km²     Oslo     49 090 USD/fő
Svédország     449 963 km²     9 122 269 milló fő     20,0 fő/km²     Stockholm     31 820 USD/Fő
Finnország     337 030 km²     5 282 301 milló fő     15,4 fő/km²     Helsinki     30 360 USD/fő
Dánia     43 094 km²     5 511 451 milló fő     125,6 fő/km²     Koppenhága     38 120 USD/fő
Izland     103 000 km²     320 169 ezer fő     3,1 fő/km²     Reykjavik     35 580 USD/fő
Észtország     45 226 km²     1 324 333 millió fő     29 fő/km²     Tallinn     4710 USD/fő
Lettország     64 589 km²     2 268 600 millió fő     37 fő/km²     Riga     3980 USD/fő
Litvánia     65 200 km²     3 361 100 millió fő     55,1 fő/km²     Vilnius     3680 USD/fő

Észak-Európa gazdaságban mindig fontos szerepe volt a tengernek, és a hajózásnak. A Botteni- és a Finn-öböl vizén kialakuló jégpáncél miatt azonban csak a nyári időszakban közlekedhetnek a hajók. A halászat, a halfeldolgozás exportképes ágazata az országoknak, amihez szorosan kapcsolódik a hajóépítés is. Az északi országok energiaszükségletük nagy részét vízerőművekből nyerik. A természeti adottságaikat (tenger, ásványkincsek, erdők, vízenergia) ésszerűen hasznosítják. Nagyfokú szakosodással, az informatikában, a hírközlésben, az internetcsatlakozások számában sok fejlett európai államot megelőznek. Norvégia a Skandináv-félsziget nyugati részén fekvő ország. Az országban a tengerhajózás évezredes múltra tekint vissza (kezdve a vikingekkel). Ma is hatalmas kereskedelmi flottát tart fönn. A tengerpartja egész évben jelentős halászterület, mert a part mentén haladó meleg tengeráramlás a hideg parti vizekkel keveredve gazdag halzsákmányt biztosít. Az Északi-tenger kőolaj- és földgázlelőhelyeit az 1970-es évektől kutatták fel. Ma Norvégia Európa egyik legnagyobb kőolajtermelője. A sok rövid, de nagy esésű folyók olcsó vízenergiához juttatja az országot. Erre épült a külföldről behozott nyersanyagokat feldolgozó alumíniumkohászat, színesfémkohászat, és elektrokémiai ipar.
Egy Svéd felhőkarcoló a Turning Torso, Malmöben

Svédország a Skandináv-félsziget nagyobb, keleti részén fekszik. A világháborúk pusztításaitól a semlegessége megóvta az országot, sőt kereskedelmi kapcsolatai fellendülését is segítette. Óriási monopóliumi világszerte elismertek, leányvállalataik termelése sok esetben meghaladja az anyaországban működő gyárakét. Legismertebbek: a golyóscsapágyakat gyártó SKF, az elektrotechnikai berendezéseket gyártó Asea-BB, a gépkocsigyártó Volvo, a híradástechnikában az Ericsson, a háztartási gépek gyártásában vezető Electrolux. Kiemelkedő szerepét a nemzetközi munkamegosztásban a nagy szakképzettséget kívánó, munkaigényes, sokoldalú korszerű gépiparának köszönheti. Ennek alapja a jó minőségű hazai vasérc, amelyből acélt állítanak elő. Jelentős mennyiség jut kivitelre is. Fő vásárlói a Benelux államok és Németország, ahonnan a hajók visszaútjukon kokszot hoznak. A kohászat központjai így a bányavidékekre és a kikötővárosokba összpontosulnak. A vasgyártásnál felhasználják az ócskavasat is. A vegyipar gyógyszereket és robbanóanyagokat gyárt. A főváros, Stockholm mellett üzemel a híres Nobel Művek (gyógyszer- és robbanóanyag-gyártás). A könnyűiparban a faiparé a vezető szerep. Világhírű a svéd gyufagyártás. A bútoripar (az IKEA révén) világméretű üzlethálózattal rendelkezik.

Az ,,ezer tó,, országaként emlegetik Finnországot. Területének 2/3-át erdőségek borítják, ez a gazdaság legfőbb természeti erőforrása. Finnország a világ egyik legnagyobb faipari exportőre, nagy fűrészáru-, cellulóz- és papírkivitellel. A Finn-ősföld sokféle ércet, pl.: piritet rejt. Ezek feldolgozása a Botteni-öböl partján fekvő településeken történik. A finn ipar sikerágazata a telekommunikációs rendszerek gyártása, települése, üzemeltetése. A Nokia a mobiltelefonok gyártásában szerzett világelsőséget.

Dánia az Északi- és Balti-tenger közti Jylland-félszigeten, és az attól K-re elterülő két nagyobb és több száz kis szigeten foglal helyet. Dánia természeti adottságai a mezőgazdaság számára kedvezőek. területén a 19. század végére kialakult a dán szövetkezeti mozgalom. A föld a parasztok tulajdona, rajta egyénileg gazdálkodnak, de a vetőmagot, műtrágyát, gépeket a szövetkezet biztosítja, mely a termékek feldolgozását és értékesítését is elvégzi. A gazdálkodóktól elvárják a kiváló minőségű árukat, így azok versenyképesek a világpiacon. A dán parasztság korszerű művelési módot (agrotechnikát) alkalmaz. Ezt magas színvonalú szakoktatás és szaktanácsadó szolgálat is segíti. A mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A nemesített szarvasmarhák célszerű takarmányozással magas tejhozamúak. Jelentős a sertés- és baromfitartás is. Állati termékekből - hús, tej, tojás, tejtermékek, baconszalonna - az ország kivitele számottevő. Az ipar a kevés nyersanyagot, de nagy szakértelmet és jelentős beruházásokat igénylő ágazatok képviseli, pl.: műszerek, számítógépek gyártása.
Nyugat-Európa országainak gazdasága

Nyugat-Európa Európa leggazdagabb régiója. Ide hat ország tartozik, Franciaország, a Benelux-államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) Egyesült Királyság, és Írország. Ezek az országok nemcsak Európára és az Eu-ra vannak jelentős hatással, hanem az egész Föld gazdaságára.
Nyugat-Európa országi (pirossal)
Ország     Területe     Népessége     Népsűrűsége     Fővárosa     GDP
Franciaország     547 030 km²     64 473 140 millió fő     114 fő/km²     Párizs     46 015 USD/fő
Egyesült Királyság     244 820 km²     60 975 000 millió fő     246,3 fő/km²     London     43 785 USD/fő
Írország     70 273 km²     4 130 700 millió fő     56 fő/km²     Dublin     36 775 USD/fő
Belgium     30 510 km²     10 419 000 millió fő     337 fő/km²     Brüsszel     47 107 USD/fő
Hollandia     41 526 km²     16 491 461 millió fő     392 fő/km²     Amszterdam     30 800 USD/fő
Luxemburg     2586 km²     476 200 ezer fő     179 fő/km²     Luxemburg     52 510 USD/fő

A Brit-szigeteken két ország fekszik: a kisebb Írország és nagyobb területű Egyesült Királyság. Az Egyesült Királyság fő energiahordozói a kőolaj, a földgáz, a feketekőszén és a hasadó anyagok (pl.: uránérc). A kőolajat és a földgázt az Északi-tengerből nyerik. Szállításuk tenger alatti vezetékeken, illetve tankhajókon történik. A kőszén nagy részét a Pennine-hegységből, és más hegységekből nyerik. A villamosáram termelésében a legnagyobb szerepet az atomerőműveknek tulajdonítják. A vas- és színesfémkohászat üzemei a szénmezők közelében és a kikötővárosokban, pl.: Glasgow-ban találhatók. A legnagyobb ipari központ Közép-Angliában Birmingham. A szénbányászat és a rá épülő hagyományos iparágak sz utóbbi évtizedekben sokat veszítettek a jelentőségükből. Az ágazat hanyatlása sok gondot jelent: pl.: munkanélküliséget, elvándorlást. Ezen a munkások átképzésével, adókedvezményekkel támogatott korszerűsítésével próbálnak enyhíteni. Ennek nyomán a nehézipar hagyományos szerkezete is átalakult (szerkezetváltás). A feldolgozóipar legfontosabb ágazata a gépipar. Hazai alapanyagra, jól képzett szakmunkásgárdára épül. Belföldi és külföldi piacra egyaránt termel. Nagyfokú szakosodása és a gyártmányok kiváló minősége jellemzi. A brit gépjárműipar üzemeinek egy részét külföldi (amerikai, japán, német) cégek vásárolták meg. Az előállított autók fele külföldön talál vevőre. Az elektronikai, elektrotechnikai ipar korszerű termékeit (pl.: híradástechnikai, számítástechnikai, orvosi elektronikai eszközöket) a főváros környékén és az egyetemi városokban állítják elő. A vegyipar a kikötővárosokba települt. Műanyagot, festékeket, gyógyszert gyárt. Nyersanyagai a kőolaj, a földgáz, a kőszén és a kősó. A textiliparban egyre fontosabb műszál is a vegyipar terméke. A könnyűiparban a textilipar a legfontosabb ágazat. Hazai nyersanyaga a gyapjú. A gyapotot külföldről szerzi be. A legjelentősebb központja Manchester. Az angol farmok jól felszerelt, sok műtrágyát, nemesített vetőmagot használó gazdaságot. A szántóföldi termelés főleg DK-en jellemző. A megtermelt árpa, búza és burgonya fedezi a hazai szükségleteket. Jelentős a városokat ellátó zöldség., gyümölcs- és virágkertészetek szerepe. Az ÉNy-i és É-i országrész legelői az állattartás területei. Nagy-Britannia Európa legjelentősebb juhtenyésztő országa. Emellett fontos szarvasmarha, hússertés, pulyka és versenyló tenyésztése is. A mezőgazdasági termesztési érték nagyobb részét az állattenyésztés adja. Az ország alapvető élelmiszerekből szinte önellátó.
A La Défense ultramodern pénzügyi negyede Párizsban

Nyugat-Európa legnagyobb országa Franciaország. A vegyipar a behozott nyersanyagokat a kikötővárosaikban, a hazaiakat a bányák körzetében dolgozza fel. A foglalkoztatásban és exportban egyaránt fontos a textilipar szerepe, amely Lyonban és Párizsban összpontosul, de üzemei az ország egész területén megtalálhatók. Párizs a kozmetikai és a divatipar első számú világközpontja is. (Híres divatcég pl.: a Dior, és Pierre Cardin.) A szolgáltatások egyre bővülő gazdasági ágat jelentenek. Sok munkahelyet biztosítottak az utóbbi évtizedekben, különösen a női munkaerő foglalkoztatásában. A tengerpartok, az ország kulturális kincsei, a főváros, a Loire-menti kastélyok, a gyógyfürdők, az Alpok a turizmus legvonzóbb - fontos beviteli források. Franciaország mezőgazdasága változatos ághajlatának megfelelően igen sokszínű. A mezőgazdaság termékeiből jelentős jut kivitelre. Az országban a növénytermelés és állattenyésztés egyaránt jelentős. Termékei közül exportcikk a gabona, a szőlő és a bor. A szőlőtermesztésben Franciaország Olaszországgal vetekszik a világelsőségért. Az előállított bor nagy része konyak és pezsgő formájában kerül a világpiacra. A szántóföldeken északon a cukorrépa és a burgonya, délen a napraforgó termesztése a jellemző. A zöldség- és gyümölcstermelés főleg a nagy hazai igényeket elégíti ki. Az állattenyésztés jelentősége a tekintélyes méretű állatállománynak, valamint a takarmánytermelő területeknek köszönhető.

A csatornák, szélmalmok, tulipánok, sajtok és a fapapucsok hazája Hollandia. Az Északi-tenger partján fekszik, a Hollandalföldön és mélyföldön. A hollandok évszázadok óta küzdenek a tengerrel, gátakkal és csatornákkal. A holland mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A kitűnő tejelő fekete-fehér fríz fajtájú tehernek az év nagy részében a szabadban legelnek. Az állatok tejhozama igen magas, amit a tervszerű fajtanemesítésnek és gondozásnak is köszönhetnek. A szántóföldek nagyobb részen termelt takarmánynövények is az állattartást támogatják. Az Ijssel-tó és a Rajna közti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek sorakoznak. A földgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségfélék szállítanak a bel- és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és -magvak kivitele is jelentős. Az ország középnyugati részén lévő hatalmas, patkó alakú városodott terület a Randstad. Az üzemek többsége két nagy kikötővárosba - Rotterdamde és Amszterdamba - és néhány hajóval is elérhető kisebb városba tömörült. A legtöbb iparág külföldi nyersanyagokat dolgoz fel, és a késztermékek nagy részét is külföldön értékesítik. Nemcsak Európa, hanem a világ legforgalmasabb kikötővárosának számít Rotterdam. Bár az ország gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi központja a főváros, Amszterdam.
Az Európai Parlament épülete Brüsszelben

Belgium az Északi-tengertől DK-i irányban található, Hollandia szomszédságában. Az ország mezőgazdasági központja Flandria. Termékeny talaján főleg ipari növényeket, a városok körül kertgazdaságokban zöldségféléket, virágokat és almát termesztenek. Ezen a tájon alakult ki az ország jelentős textilipara. Szőnyegszövésben és kivitelben ma is első Európában. A táj déli részén épült a főváros, Brüsszel, a NATO és az Európai Bizottság székhelye. A kikötővárosai közül Antwerpen jelentősége a legnagyobb. Vegyipar (kőolaj-finomítás, gyógyszer- és fotokémiai ipar - AGFA) sok szakképzett munkaerőt foglalkoztat. Gyémántcsiszoló üzemei világhírűek. A Meuse-folyó mentén 30–50 km-es sávban hatalmas nehézipari övezet húzódik. Belgium gépgyártásra a nyersanyagigényes ágazatok és a korszerű fegyvergyártás jellemző.

A törpeállamok után Európa legkisebb területű országa, Luxemburg. Ma az Eu-ban itt a legnagyobb az 1 főre jutó GDP értéke. A főváros, Luxemburg az EU második legfontosabb központja. Az Európai Parlament titkársága, az Európai Unió Bírósága, beruházási bankja, pénzügyi és statisztikai intézményei külön negyedbe tömörültek. Mellettük a biztosítótársaságok csoportosulnak, hírnevet teremtve a kis országnak.
Kontinentális politika
Európai Unió
A fájlhoz képjegyzet tartozik
Az EU tagállamai (kékkel)

Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) 1957-ben hozta létre a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK). Franciaország, Olaszország, és a Benelux államok. 1994 óta Európai Uniónak nevezik. 2007-ben 2 új taggal bővült, így jelenleg 27 ország a tagja. A tagállamok gazdasági együttműködésének jellemzői:

    * Az EU-n belüli kereskedelemben megszűntek a vámok és a mennyiségi korlátozások. Más országok felé azonosak a vámtarifák. Egységesek a minőségi követelmények.
    * Szabadon áramolhatnak a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások. Az EU-országok lakosai bármely másik tagállamban letelepedhetnek, munkát vállalhatnak. A szakképzettség kölcsönösen elismerik. ( A külső országokból érkező vendégmunkásoknak nincsenek ugyanilyen jogaik.)
    * Egységesen támogatják a mezőgazdaságot. Saját termékeiket védik az EU-n kívüli országokkal szemben ( pl.: vámokkal, behozatali korlátozásokkal stb.).
    * Tudományos kutatási programjaikat összehangolják.
    * A tagországok adórendszerét egységesítik, 2002 óta fizetőeszközként a közös valutát, eurót használják.

A gazdasági egységnél sokkal nehezebb a politikai egység megteremtése. Ez a távolabbi jövő feladata. Az EU országainak gazdasági fejlettsége eltérő. Így az egy főre eső GDP is nagy különbségeket mutat. Az egyes országok és régiók között fennálló fejlettségi különbségek mérséklése, a kevésbé fejlett térségek felzárkózásának elősegítése nagyon fontos feladat. Az EU országaiban magas az egy főre jutó energiafelhasználás. Energiagazdaságuk főleg kőolajra épül, de az olaj árának változásai szükségessé tették más energiahordozók felhasználását is. Így több országban nagy jelentőségűek az atomerőművek és a vízerőművek. Az energia felhasználását ésszerűen korlátok közé próbálják szorítani (pl.: kis fogyasztású autók, energiatakarékos technológiák és háztartási gépek elterjesztése). A régiók iparvidékek nyersanyaglelőhelyei fokozatosan kimerülnek, a mélyművelés drága. Így sok esetben gazdaságosan a nyersanyag behozatala. Ezek feldolgozása a kikötővárosokban összpontosul. Ilyen ágazat a kőolaj-finomítás, a fémkohászat. Emiatt a hagyományos iparvidékek válsággal küzdenek, ezzel szemben a kikötők övezeteire a fellendülés jellemző (p.: Hollandiában Rotterdam). Az EU kiadásai között igen nagy súllyal szerepes a mezőgazdaság. Támogatási rendszer biztosítja az elmaradottabb térségek felzárkózását. Egységes felvásárlásaival pedig a világpiaccal szemben is segítséget nyújt a gazdáknak terményeik értékesítéséhez.
Közlekedés
    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Vasúti közlekedés
Searchtool right.svg      Bővebben: Európa vasúti közlekedése

Európa vasútvonalainak hossza 360 169 km, mely nagyrészt 1435 mm-es nyomtávolságú. Azonban Spanyolországban, Portugáliában, Oroszország európai részén és a volt szovjet utódállamok területén széles nyomtáv van. Ezenkívül több országban található keskeny nyomtávú hálózat. A nagysebességű vasúthálózat egységesen normál nyomtávú.
Közúti közlekedés
Searchtool right.svg      Bővebben: Európa közúti közlekedése

Az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán és Cipruson baloldalon közlekednek. Európa többi részén nagyrészt a jobb oldalon zajlik a forgalom, néhány autópályaszakasztól és kisebb földúttól eltekintve. Egész Európában elterjedtek a különböző útadók, ezek közül a matricás rendszer méltó említésre. A nemzetközi E-számozást számos nagy autópályára kiterjesztették, de az utak számozása és igazgatása továbbra is helyi vagy nemzeti szinten történik. Az 1990-től kezdődő fejlődés ellenére továbbra is a közutakon zajló forgalom felelős a legnagyobb légszennyezésért.
Légi közlekedés
Searchtool right.svg      Bővebben: Európa légi közlekedése

A kiterjedt vasúti és közúti hálózat ellenére a legtöbb hosszútávú utazást Európán belül légi úton bonyolítják. A turizmus szintén jelentős számú embert vonz a térségbe, akik a legnagyobb nemzetközi repülőterek valamelyikére érkeznek, mint például a Heathrow-repülőtér. Az ún. fapados járatok térhódítása is jelentősen növelte az így megtett utak számát. Mára a légi közlekedés az egyik legolcsóbb formája a városok közötti utasforgalomnak. Ez a növekedés ugyanakkor jelentős hatást gyakorolt mind a környezetre, mind a légterek telítettségére.
Vízi közlekedés [szerkesztés]
Searchtool right.svg      Bővebben: Európa vízi közlekedése

A Rotterdami kikötő Hollandiában a legnagyobb kikötő Európában, valamint az egyik legforgalmasabb is, mely több mint 400 millió tonna árut fogadott 2008-ban. A La Manche a világ egyik legforgalmasabb vízi útvonala. Több, mint 400 hajó használja naponta a Balti-tenger és az Északi-tenger közötti útvonalon. A teherforgalomban játszott szerepe mellett a vízi szállítás rendkívül fontos Európa energiaszükségletének ellátása miatt is. A világ egyik legfontosabb olaj kirakodási pontja Európa.
Kultúra
    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Művészet

Lásd még: Európai film
Kulturális események

Lásd még: Európa kulturális fővárosa
Régiók, államok

Európa hat földrajzi régiója és államaik:

    * Nyugat-Európa
          o Franciaország. Hivatalos nyelv a francia. Fővárosa Párizs[2]
          o Belgium, Hollandia, Luxemburg (együtt: Benelux-államok). Belgium fővárosa Brüsszel, Hollandia fővárosa Amszterdam, Luxemburg fővárosa Luxembourg. Belgiumban a hivatalos nyelv a holland, regionálisan a francia és a német hivatalos nyelv, Hollandiában a hivatalos nyelv a holland, Luxemburgban a hivatalos nyelv a francia, a német és a luxemburgi.
          o Egyesült Királyság, Írország (együtt: a Brit-szigetek államai). Az Egyesült Királyság fővárosa London, Írország fővárosa Dublin. Az Egyesült Királyságban a hivatalos nyelv az angol, Írországban a hivatalos nyelv az ír és az angol.
    * Közép-Európa
          o Németország, Svájc, Liechtenstein, Ausztria, Szlovénia
          o Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia[3] (együtt: Kelet-Közép-Európa). Lengyelország fővárosa Varsó, Csehország fővárosa Prága, Szlovákia fővárosa Pozsony, Magyarország az az ország, amiben élünk, fővárosa Budapest, a hivatalos nyelv a magyar, de országunkban is vannak idegen ajkú népcsoportok. A szomszédos országokban is laknak magyarok, Ausztriában Burgenlandban, Romániában Erdélyben, Ukrajnában Kárpátalján, Szlovákiában a Felvidéken, Szerbiában a Vajdaságban.
    * Dél-Európa
          o Olaszország, San Marino, Vatikán (együtt: az Appennini-félsziget államai)
          o Málta
          o Monaco
          o Spanyolország, Portugália, Andorra (együtt: az Ibériai-félsziget államai)
    * Délkelet-Európa (a Balkán-félsziget államai)
          o Horvátország[4], Bosznia-Hercegovina, Szerbia[5], Montenegró, Koszovó, Albánia, Macedónia, Görögország, Bulgária, Törökország (európai rész)
    * Kelet-Európa (Európai FÁK-államok)
          o Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Oroszország (európai rész)[6], Kazahsztán (európai rész), Azerbajdzsán (európai rész), Grúzia (európai rész)
    * Észak-Európa
          o Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia (együtt: Skandináv országok)
          o Észtország, Lettország, Litvánia[7] (együtt: Balti országok)
          o Izland

Az európai államok területi, lakossági és gazdasági összehasonlító adatait lásd: Európa országai
Európa államainak és különleges területeinek listája [szerkesztés]

A földrajzi értelemben vett Európában jelenleg az alábbi államok és területek találhatók (ábécé-sorrendben):
Európa országai
Európa kiterjedése (lásd még transzkontinentális ország):

██ Európa, egy általánosan elfogadott meghatározása szerint

██ Európai állam Ázsiába nyúló összefüggő területe

██ Földrajzilag Ázsiában fekvő rész, amelyet kulturális és történelmi okokból európainak tartanak
Független államok [szerkesztés]

    * Albánia Albánia

    * Andorra Andorra

    * Ausztria Ausztria

    * Belgium Belgium

    * Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina

    * Bulgária Bulgária

    * Csehország Csehország

    * Dánia

    * Nagy-Britannia Egyesült Királyság

    * Észtország Észtország

    * Belarusz Fehéroroszország

    * Finnország Finnország

    * Franciaország Franciaország [8]

    * Görögország Görögország

    * Hollandia Hollandia [9]

    * Horvátország Horvátország

    * Izland Izland

    * Írország Írország

    * Lengyelország Lengyelország

    * Lettország Lettország

    * Liechtenstein Liechtenstein

    * Litvánia Litvánia

    

    * Luxemburg Luxemburg

    * Macedónia Macedónia

    * Magyarország Magyarország

    * Málta Málta

    * Moldova Moldova

    * Monaco Monaco

    * Montenegró Montenegró

    * Németország Németország

    * Norvégia Norvégia

    * Olaszország Olaszország

    * Portugália Portugália [10]

    * Románia Románia

    * San Marino San Marino

    * Spanyolország Spanyolország [11]

    * Svédország Svédország

    * Svájc Svájc

    * Szerbia Szerbia

    * Szlovákia Szlovákia

    * Szlovénia Szlovénia

    * Ukrajna Ukrajna

    * Vatikán Vatikán [12]

Európai és ázsiai vagy afrikai területtel is rendelkező államok

    * Azerbajdzsán Azerbajdzsán [13]
    * Grúzia Grúzia [14]
    * Kazahsztán Kazahsztán [15]
    * Oroszország Oroszország [16]
    * Törökország Törökország [17]
    * Spanyolország Spanyolország [18]

Európához is sorolt egyéb ázsiai államok
    * Ciprus Ciprus [19]
    * Örményország Örményország [20]

Vitatott államiságú területek
    * Máltai lovagrend [21]

Függő területek

    * Nagy-Britannia Akrotíri és Dekélia [22]
    * Feröer-szigetek Feröer [23]
    * Gibraltár Gibraltár [24]
    * Guernsey Guernsey [25]
    * Jersey Jersey [25]
    * Man sziget Man sziget [25]

Nem elismert, de facto államok

    * Abházia Abházia [26]
    * Dél-Oszétia [26]
    * Észak-Ciprus Észak-Ciprus [27]
    * Hegyi-Karabah Hegyi-Karabah [28]
    * Koszovó Koszovó
    * Transznisztria Transznisztria [29]
    * Sealand Hercegség

Jegyzetek

   1. ↑ 2009-es adat
   2. ↑ Franciaországból Korzika szigete és Földközi-tenger partvidéke Dél-Európához tartozik
   3. ↑ Romániát elsősorban Erdély miatt sorolják Közép-Európához, bizonyos felosztások szerint a Kárpátokon kívüli része Kelet-Európához tartozik, mások történelmi-kulturális alapon Délkelet-Európához sorolják
   4. ↑ Horvátországot főként a partvidéki területek miatt sorolják Délkelet-Európához, történelmi és kulturális alapon, valamint a szlavóniai területei révén közép-európainak is szokás tekinteni.
   5. ↑ A Vajdaság Közép-Európához tartozik.
   6. ↑ a Kalinyigrádi terület Közép-Európához tartozik
   7. ↑ Litvániát bizonyos felosztások Közép-Európához sorolják
   8. ↑ Franciaország területének szerves részei Európán kívül: Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Saint Pierre és Miquelon.
   9. ↑ 2007. július 1-jétől Hollandia szerves része lett az Európán kívüli Bonaire, Saba és Sint Eustatius.
  10. ↑ Portugáliához tartozik az Atlanti-óceánon található Madeira és az Azori-szigetek.
  11. ↑ Spanyolországhoz tartozik Európán kívül: a Kanári-szigetek, valamint az Afrika északi csücskén elhelyezkedő Ceuta és Melilla.
  12. ↑ A Vatikánt egyesek nem ismerik el államként, hanem speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik.
  13. ↑ Azerbajdzsán területének nagyobb része Ázsiában található.
  14. ↑ Grúzia területének egy része Ázsiában található.
  15. ↑ Kazahsztánt ázsiai országnak szokás tekinteni, bár területének 13%-a Európában van.
  16. ↑ Oroszország nagyrészt Ázsiában helyezkedik el, de az Urál-hegységtől nyugatra elterülő része Európához tartozik.
  17. ↑ Törökország 97%-a Ázsiában terül el, csak a Boszporusztól és a Márvány-tengertől nyugatra fekvő területek helyezkednek el Európában (3%).
  18. ↑ Spanyolország nagy része Európában terül el, a Pireneusi-félszigeten, a hozzá tartozó Kanári-szigetek nem Európához, hanem Afrikához tartoznak.
  19. ↑ Ciprus Ázsiához tartozik, de a hagyomány európai országnak tekinti.
  20. ↑ Örményország Ázsiában található, de hagyományosan európai országnak szokás tekinteni.
  21. ↑ A Máltai Lovagrendet egyesek a világ legkisebb államának, mások speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik.
  22. ↑ Brit szuverén támaszpontok Ciprus-szigetén.
  23. ↑ Dán autonóm külső tartomány.
  24. ↑ Brit autonóm tengerentúli terület.
  25. ^ a b c Brit koronatartozék.
  26. ^ a b Grúzia területén.
  27. ↑ Ciprus szigetének északi részén található, csak Törökország ismeri el hivatalosan.
  28. ↑ Azerbajdzsán területén.
  29. ↑ Moldova területén.

Irodalom

    * Ankerl Géza: Írásterületek, kultúrkörök: Az írásközösségek geopolitikája. In: Valóság LI. 2008. 12 sz. 1–30.

Lásd még

    * Kontinens
    * Európai országok kormányfőinek listája
    * Európa országai betűrendben (területtel és népességgel)
    * Európai országok terület szerinti rangsora
    * Európai országok népesség szerinti rangsora
    * Európai országok GDP szerinti listája
    * Európai országok zászlóinak képtára
    * Európai Egyesült Államok
    * Európa címerei

Wikinews
Wikihírek egyik portáljához itt egy link:
Európa

    * Európai zászló
    * Euró

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat